2015. május 15., péntek

Hétfő óta most volt nálam újra a pánikbetegséggel küzdő hölgy. Azt mesélte, hogy ugyan volt egy kezdődő pánikrohama a héten egy rossz hírt követően, de azt a korábbi nyugtatóadag bevételével el tudta mulasztani. Előtte már egy hétig nem vett be nyugtatót, és azóta sem. Még a kezelése alatt is volt egy erős szívdobogása, de ez elmúlt magától. (Sokszor előfordul, hogy a kezelés felerősíti a tünetet, valamiért ez is hozzátartozik a gyógyuláshoz. De ilyenkor csak a tünet erősödik, nem maga a betegség.)

Egy másik betegem mondta ma azt, hogy az első kezelése élete legjobb másfél órái közé tartozik. :)) Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy azóta nem volt ilyen élménye, sőt, a későbbi kezelései (még nem volt sok) néha még kellemetlenek is voltak. Tény, hogy a gyógyulási folyamat során emlékképek, rossz érzések jöhetnek a felszínre, amelyeket korábban elnyomtunk, és amelyek akár betegségeinket is okozhatták.

Korábban a héten:
A gerincproblémás betegem, aki a néhány saroknyira is nehezen ment el a kezelések előtt, a múlt héten végig tudott állni egy koncertet! :) (Az igazi erőpróba egyébként tegnap este volt, amikor Bécsbe ment AC/DC koncertre busszal, erről nagyon várom a fejleményeket, és majd hírt adok!)

Illetve egy nagyon érzékeny srác első kezelése volt a héten, aki a kezelés után egész hosszan mesélte, hogy mit érzett, milyen képek jöttek neki elő közben. Még vagy 20 perccel a kezelés után is azt mondta, hogy még csak félig tért vissza a földre, úgy írta le, hogy "fél-transz" állapotban van. :)


For the first time since Monday, the panicky lady showed up again today. She related that earlier in the week she was about to have a panic attack after receiving some bad news, but she managed to overcome it by taking her usual dose of tranquillizer. Prior to that, she hadn't taken the medicine for a week, and she hasn't since then, either. Even during the treatment she experienced her heart racing at some point, but it passed by itself. (It often happens that the treatment intensifies a symptom; for some reason, it's part of the healing process. However, it's only the symptom that becomes more intense, not the illness.)

Another patient of mine said today that her first treatment had been one of the best one and a half hours of her life. :)) It's true though that she has not had the same feeling since then, and in fact, some of her subsequent treatments (she hasn't had many yet) were even disagreeable. It's a fact that during the healing process recollections and bad feelings may surface, which were previously supressed and which may even have caused the illness itself.

Earlier on this week:
My patient with the spine issue, who had a hard time walking but a few blocks before the treatments, was able to stand all through a concert! :) (The real test, actually, took place last night when he traveled by bus to see an AC/DC concert in Vienna; I'm looking forward to hearing how it went, and will be sure to report as soon as I do!)

I also treated a very sensitive guy for the first time this week. After the treatment, he related at length what he had felt and seen while lying on the treating table. Even some 20 minutes after the treatment, he said he'd only partially returned to the earth; he described it as being in a "half-trance"-like state. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése